Mester Károly – A reflux oka

A reflux ma már népbetegség – sokan ismerik a maró érzést a nyelőcsőben, de kevesen értik, mi áll a hátterében. A valódi okokat nemcsak a gyomorsav túltermelésében kell keresni, hanem a bélflóra, az idegrendszer és az emésztőrendszer izomműködésének összetett kapcsolatában. Nézzük, hogyan is alakul ki a reflux, a kezdetektől.

A simaizmok működése felborul

Reflux esetén az első probléma, hogy a simaizmok funkciója sérül. Ezek az izmok működtetik az emésztőrendszer különböző záróizmaid, amelyeknek az a feladata, hogy a táplálék csak egy irányba haladjon. Ha ezek nem zárnak megfelelően, akkor a béltartalom visszaáramlik – ez a reflux alapja.

Baktériumegyensúly: a jók eltűnnek, a rosszak túlszaporodnak

A reflux kialakulásához előfeltétel a bélflóra egyensúlyának felborulása. Az egészséges bélben sok olyan baktérium él, amelyek rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA – Short Chain Fatty Acids) termelnek. Különösen fontos közülük a vajsavat (butirát) termelő törzsek, mint például a Firmicutes, a Roseburia, vagy a Lachnospiraceae család egyes fajai.

A Bifidobacterium törzsek is kulcsszereplők: ők nemcsak vajsavat, hanem acetátot, propionátot és laktátot is előállítanak. Ezek a zsírsavak gyulladáscsökkentő, nyálkahártyavédő és idegrendszer-támogató hatással bírnak.

Ha azonban nem fogyasztunk elég vízoldható, fermentálható rostot, akkor ezek a hasznos baktériumok elszaporodás helyett eltűnnek.

Ekkor a helyüket átveszik a gramm-negatív baktériumok, amelyek úgynevezett LPS-t (lipopoliszacharidokat) tartalmaznak. Ezek a baktériumok neurotoxinokat termelnek – olyan mérgező anyagokat, amelyek gátolják az autonóm idegrendszer működését.

Az autonóm idegrendszer zavarai: belső összeomlás

Az autonóm idegrendszer irányítja az akaratunktól függetlenül működő szerveket: a bélmozgást, a keringést, a légzést és a kiválasztást. Ha ezt a rendszert a bélből származó toxinok zavarják, akkor a különféle záróizmok, például a belek határain lévők, nem zárnak megfelelően.

A Bauchin-billentyű: a „szelep”, ami nem működik

A vékonybél és vastagbél találkozásánál található egy szelep, az ileocoecalis vagy más néven Bauchin-billentyű, amelynek normál esetben csak egyirányú mozgást kellene engednie a béltartalomnak. Ha a simaizmokat irányító idegrendszer nem kap megfelelő impulzusokat – például a fent említett neurotoxinok miatt –, a szelep állandóan nyitva marad.

Ez lehetővé teszi, hogy a vastagbél fermentáló baktériumai visszajussanak a vékonybélbe, és kialakul a SIBO, azaz a Small Intestinal Bacterial Overgrowth, vagyis bakteriális túlnövekedési szindróma.

Felfelé haladó gázok és béltartalom

A SIBO következménye, hogy a vékonybélben megnő a gázképződés, és ezzel együtt megemelkedik a nyomás is. A gázok felfelé nyomják a béltartalmat, így a reflux egyik iránya fizikailag is támogatva lesz.

A további problémát az okozza, hogy a gyomor záróizma (pylorus), valamint a nyelőcső záróizma is nem zár rendesen. Ez még tovább könnyíti a visszaáramlást.

A gyomorsav és a mucin védőréteg szerepe

A gyomor nyálkahártyáját mucin nevű anyag védi a saját savától. Ez a védőréteg azonban csak a gyomorban van jelen – a nyelőcsőben nem. Tehát ha a gyomorsav visszajut a nyelőcsőbe, semmi sem védi meg annak nyálkahártyáját, így ott sérülések, gyulladások alakulnak ki – ezt érezzük maró, égető refluxként.

A Barrett-nyelőcső: a reflux súlyos szövődménye

Ha a nyelőcső nyálkahártyáját hosszabb időn át gyomorsav éri, akkor a sejtek elváltoznak. Ezt az állapotot nevezik Barrett-nyelőcsőnek, ahol a normál nyálkahártya helyett kóros (metaplasztikus) sejtek jelennek meg. Ez már rákelőző állapotnak számít: a sejtek fejlődési zavara (dysplasia) akár nyelőcsőrákhoz is vezethet.

A megoldás a mikrobiom helyreállításában, a fermentálható rostok bevitelében, és ezáltal az autonóm idegrendszer tehermentesítésében rejlik.